Balatonfenyves

2006. 09. 02.

Fűnyíróhajtány és vasutasnap

 

 

A vasutasnap előtti héten egy ilyen szerkezet született, arra hivatván, hogy a csisztai vonalon egy ember, egy nap alatt le tudja kaszálni két méter szélességben a pályát. A gép egyszerre 45 cm-es sávval birkózik meg, így az átfedésekkel végül 3 oda-vissza menetet kellett tartani vele, azaz a fűnyíró csaknem 50 km-t dolgozott.

A munka reggel 7-kor kezdődött, és a szakadó eső ellenére jó ütemben haladt, így délután négy körül ennek a látványnak örülhettünk.

Uhi mester az űrszelvényt macsétázta mozdony méretűre, ugyanis a hétvégén valódi vonatot vártunk Csisztára. Ennek érdekében 25 db "szükségheveder" is beépítésre került, melyek kicsit sufni jellegűek (ott is készültek) de az elvándorolt sínvégeket szépen megtartották.

BigZé motoros kaszával esett neki a bozótnak, ahová a fűnyíró nem ért el, azt ő rendezte le. Késő délután a táskai vonalat is szerettük volna kipucolni, de ez már nem fért bele a napba… Átázva, de büszkén végigpöfögtünk Zolival a kipucolt pályán, szerintem úgy nézhettünk ki, mint két basa, akik a birodalmukat szemlélgetik elégedetten.

Pénteken délután családostól érkeztünk Csisztára. Estig még pár hevedercsavart pótoltunk, meg ezt a remek betonaljnak adtunk új feladatkört Főmajor előtt, mint fordító segédalj. Éjszaka is mentünk egy kört, bizony a berek ilyenkor is csodaszép.

Szombat hajnalban Piroskáék is befutottak, így Csisztáról együtt indultunk útnak Főmajorig, ahol bevártuk a Somogyszentpálra tartó járatot, majd ezután begurultunk a GV telephelyére.

A vezetőség kávéval és reggelivel várta az érkezőket, majd körbeszaglásztuk a frissen elkészült nagyvasat, amit egy helyi lakatosmester épített.

Az ünnepélyes megnyitót követően 12 motoros hajtány sorakozott fel az állomáson. A privát vasakon kívül a Gyermekvasút, a kaszó és mesztegnyői kisvasutak képviselték magukat egy-egy hajtánnyal. A különvonatot az Mk48-as gép vitte, majd egy C50-es felvezetésével mi is elindultunk.

Az új fenyvesi gép motorja nem bírta sokáig, Főmajorba már a C50-es segítségével futott be.

Főmajor után újabb gondok adódtak a hajtánnyal, az egyik kerék meglazult, szerencsére nem okozva komolyabb gondot. Érdekesség, hogy a hajtány gumikerekekkel is felszerelhető, a tulajdonos ezek segítségével közúton vontatja a vasútig járművét.

Pálmajor előtt bevártuk a többieket. A csapatot Bözsi és a kaszói hajtány zárta.

Pálmajor, és a vonal legnagyobb műtárgya, vagyis az Övcsatorna hídja. Fiam már rutinosan adja a megállj jelzést a mögöttünk érkezők részére. Talán gyerekesnek tűnik ez az újonnan bevezetett óvintézkedés, de jól elszórakoztunk a zászlóinkkal, és a három napban még csak baleset közeli helyzet sem alakult ki. Ennyi hajtány esetén szerintem ez szép eredmény.

Somogyszentpál. Fogadtatás pogácsával, majd körüljárás a C50-es segítségével. Visszaúton Főmajorban kitérőbe jártunk, majd a menetrendszerinti vonat keresztezése után értünk be Fenyvesre.

Fenyvesen a vasútüzem jóvoltából megvendégelték ebédre a csapatot, majd délután Csisztának vettük az irányt.

De nem csak a hajtányok, hanem Bözsi mozdony is velünk tartott a nagybörzsönyi, ex. hortobágyi "dögészkocsit" vontatva. Aggódtam a három kitérő zártszelvényből kreált csúcssínjei miatt, de nem reccsentek meg a mozdony alatt sem.

És négy év után végre ezen a szombat délutánon ismét vonat érkezett Csisztára. Ünnepeltük is az eseményt, Bözsi csak késő este vágott neki a bereknek Fenyves irányában.

Dicséret illeti a kisvasút vezetését és dolgozóit a vasutasnap szervezéséért.

Köszönjük a vendéglátást, és a rugalmas hozzáállásukat a hajtányos csapathoz

A csisztai vonal munkálataiban részt vettek:

Mdbz és Sinbohóc; Golyó és menyasszonya; Nagy Zoli és Tóth Gábor; Gróf György és Pálinkás József; Nyunyuka; Uhi; Jonácsik Attila; és jómagam

 Vissza