Az
Alföldi Első Gazdasági Vasút
illetve
MÁV - Alföldi Kisvasút
egykori vonalainak bejárása
"Az AEGV közel 140 km-es vonalhosszával nem tartozott a hazai nagyforgalmú vasútvonalak közé, csak egy keskenynyomtávolságú kisvasút volt, amely azonban az életet, a napi rendszeres utazás és szállítás lehetőségét valósította meg a Tiszántúlon, a Körösök vidéke számára. … A kisvasút hosszú ideig, csaknem 50 éven át magántársaság vasútjaként működött, később államosítása után egy negyedszázadig, mint a MÁV Alföldi Kisvasútja. Ez idő alatt hivatását betöltötte, szolgálta a vidék mezőgazdaságát és lakosait, szállította az uradalmak, a földbirtokosok, a kisparasztok, a szövetkezetek, az állami gazdaságok, az ipari üzemek, a gyárak termékeit, az iskolába és munkába járók ezreit. Háromnegyed évszázad alatt eljárt felette az idő, a gépkocsiközlekedést az 1968-as közlekedési koncepció előnyösebbnek, gazdaságosabbnak minősítette, és a vonalat felbontatta."
A fenti idézet Dr, Horváth Ferenc "AEGV-s" könyvéből származik. Akit mélyebben érdekel ez a volt kisvasút, mindenképpen szerezze be ezt a "Vasúthistória Könyvek" sorozatban megjelent könyvecskét. Az alább látható időrendi táblázat is -jórészt- ebből a könyvből származik.
|
A vonalakat az alábbi években helyezték üzembe: 1894. Mezőkovácsháza-Cikóhalom 15,4 km 1899. Mezőkovácsháza-Kaszaper-Békéscsaba 55,3 km 1903. Békéscsaba-Békés 15 km 1904. Békés-Vésztő 24 km 1905. Kaszaper-Tótkomlós 8,6 km 1925. Kaszaper-Orosháza 14,5 km 1926. Orosháza-Gyopárosfürdő 4 km 1948. Tótkomlós-Békéssámson 11 km 1949. Pusztaföldvári vonal 5,6 km 1949. Tarhos-Vizesfás 5 km 1949. Gyopárosfürdő-Rákoczi telep 2,7 km Piros: az egykori törzsvonalak Zöld: az államosítás után hozzáépült vonalak Kék: csatlakozó, személyforgalmat is lebonyolító gazdasági vasutak |
A nyomvonalak bejárására 2003. november-decemberében került sor, velem tartott Gróf Gyuri is, aki régi képeslapjait kölcsönözte a leíráshoz. A túrához kapcsolódó régi menetrendek a leírás végén megtalálhatók.
|
Vésztőre érkezve ez a mozdony fogadott minket. Erdélyből jött, gyakorlatilag roncs. Akkor nem sikerült kideríteni, milyen célból került ide, később azt hallottuk, hogy esetlegesen Orosházán állítanák ki egy kocsi társaságában. |
A mozdonyt az egykori szín közelében helyezték el, az ablakon keresztül látható is az épülete. Ezt a mozdonyszínt már az államosítás után építették, régebben a nagyvasút mellett állt az eredeti épület. |
||
|
A telepet ma a Volán használja, az épület előtt jól látható az egykori fordítókorong feltöltött helye. 1938-ban naponta kétszer, 5:25 és 19:50-kor; 1954-ben 3:49, 10:06 és 14:00-kor indult vonat Békéscsaba felé |
A vonatok Vésztő főutcáján haladtak végig, feltehetőleg nem túl gyorsan, hiszen a vásártéri állomásig tartó három km-es szakaszt -egy közbenső megállással- átlag negyed óra alatt tették meg. |
||
|
Vásártér állomásépülete. A vonalakat az államosítást követően jelentős hosszban átépítették betonaljas, kis "i" felépítményűre. Ezeket a régi betonaljakat épp újrahasznosítják, járda készül belőlük. |
A települést elhagyva az egykori töltés a mai közút mellett vezet. Itt találtuk ezt az átereszt. Mára az ároknak is nyoma veszett, a vasút e szakaszán 1962-ben szűnt meg a forgalom. |
||
|
13 km "zakatolás" után értünk Bélmegyerre, ahol a vasút derékszögben balra fordult. A sínek helye a mai kocsibejáró vonalában volt. Az épületet ma egy Tsz. használja irodaként. |
A térképen jobbról érkeztünk. Felfelé Fáspusztára vezet a helyiek által "lórénak" nevezett mellékvonal. Ez a lóré néhány évvel túlélte a megszüntetést, vonalát, -valamint a fővonal egy szakaszát- Kárászmegyerig átadták a Tsz-nek. |
||
|
Hátunk mögött az állomásépület, szemben az egykori lóré épületek között megmaradt helye. Egy hatvanas évekbeli térkép még ábrázolja ezt a meghagyott szigetvasutat. |
Ugyanitt találtuk ezt kis darab sínt, mely a Fáspusztai vonal útátjárójában maradt. A régi térkép "gépkocsival nehezen járható"-nak jelezte a fási bekötőutat, mely nagyrészt a kisvasút mellett vezetett. |
||
|
Az út ma már jól járható, a vasútnak viszont szinte semmi nyoma nem maradt. Ellenben ezért a szép kastélyért is érdemes volt kijönni. |
Bélmegyerről kicsit visszafelé indultunk el, ugyanis a Ludadról kiágazó, Vizesfásra vezető vonal innen közelíthető meg a legjobban. Ez az ősöreg fa a Bélmegyeri tanyák mh.-el szemben áll. |
||
|
A vizesfási bekötőút állapota miatt pár km-en keresztül csak lépésben zötykölődtünk. A település táblája a kökénybokor mélyén rejtőzik, még így levelek nélkül is alig látható. |
Ha valaki a világvégét keresi, itt rátalál. Nehéz volt olyan "szigetet" találni a sártenger közepén, ahol egyáltalán ki tudtunk szállni. A ludadi vonal a térképen a bal felső sarokból érkezik. A személyvonatok eddig közlekedtek, a folytatásban a Sarkadi GV. vonala látható. |
||
|
Ma már kevesen élnek Vizesfáson, de pl. az ötvenes években napi négy vonat indult innen Ludad felé, az első 4:26-kor. A mozdony és a személyzet ebben az épületben töltötték az éjszakát. |
A telepen belüli vágányokból pár méter megmaradt. A háttérben a hídmérleg épülete látszik. Az állomásépület a delta átmenő vágánya mellett állt, lerombolt maradványai a térkép alapján beazonosíthatóak. |
||
|
Mire jó egy sínszeg? |
Bélmegyerről Ludad felé haladva a vonal keresztezte a Hosszúfoki csatornát. A vasbeton teknőhíd a semmi közepén áll. A hídra felvezető töltéseket mára már beszántották. |
||
|
A híd mellett, tőlünk balra volt Fehérhát mh. Maga Fehérhát a gátat követve innen félórás gyalogútra található. |
Ludad ma már csak a térképen látható. Helyén földek vannak, pedig feltehetőleg épülete is volt, mivel a vonatok általában itt keresztezték egymást, átszállási lehetőséggel Vizesfás felé. |
||
|
Békés. A Széchenyi téren hiába kerestük az állomásépületet, ott sok évvel ezelőtt áruház épült. |
Legkorábban a Békéscsaba - Békés közötti 14 km-es vonal szűnt meg 1960-ban, két különálló részre szakítva a vasutat. |
||
|
A jobboldali kis kép ábrázolja a városon átvezető vonalat. |
Hátunk mögött ketyeg a Bz, előttünk a kisvasút állomásépülete. Baloldalt a háttérben egy malom. Valaha oda is bevezettek a keskeny vágányok. |
||
|
Békést elhagyva a pusztában vezet töltés, a tanyák telefonvezetékei követik a nyomvonalat. |
Pár km után az úthoz kanyarodik a vasút, és mellette vezet Békéscsabáig. |
||
|
Békéscsaba, Kossuth tér. Itt egy kétvágányos kitérő volt, valamint egy kiágazás a városi kórházhoz, mely az épület mögött kanyarodott el. |
Itt találkoztunk az első emléktáblával. Kaszaperig az összes épületre került ilyen, igaz van ahová csak fából készített változata. |
||
|
Egy nagyon régi kép, ahol még magában áll az épület. (forrás: a bevezetőben említett könyv) |
Színezett képeslap. Sajnos dátum nincs rajta, de az egykori rajzoló photoshop nélkül is boldogult a motorkocsival. |
||
|
Csaba szálló. A MÁV állomás felől érkező vonal itt fordul a Kossuth tér felé. |
A városban jó kis vágányhálózat volt, keskeny és normál egyaránt. A MÁV pályaudvar mögötti téren volt a kisvasút állomása, illetve 1960 és 1971 között már csak a végállomása. |
||
|
Erre a területre később a buszpályaudvar került, a felirat megfelel a valóságnak, a busz Békésre indul… |
A vasút talán legjelentősebb épülete ez a körfűtőház. Sajnos sehonnan nem lehet rendesen lefotózni, ráadásul mára sokmindent körérámoltak. |
||
|
A víztorony műemléki védelmet élvez, 2003-ban azt mondták, jövőre felújítást kap. Jó volna megnézni, mi lett belőle. |
A műhelyeket és az irodaépületet ez a két 411-es kazán fűti. |
||
|
Egy mozdonyállás. |
A fűtőház túloldala. |
||
|
Az évszám 1916. |
És egy kis humor J |
||
|
Békéscsaba után 8 km-re áll Szabadkígyós régi állomásépülete. Innen vontatóvágány vezetett a kastélyhoz, illetve a térkép jelöl egy töltést a nagyvasút irányába, de ennek nyomát sem találtuk. |
A kastély hajdani tulajdonosa Wenckheim báró jelentős összeggel támogatatta egykor a vasútépítést. |
||
|
Maga a kastély, gyönyörű parkjával megér egy kitérőt. |
Újkígyós vá. A vágányok itt elkanyarodtak az út mellől, az állomás az épület túloldalán volt. Az utolsó időszakban már csak az innen 4 km-nyire lévő Csabai tanyák állomásig jártak a vonatok, 1971. november elsejéig. |
||
|
Gábortelep. Igen érdekes párosítás a parókia és állomásépület egyben. A vonatok itt álltak meg, de a kitérő Csanádapáca felé párszáz méterre a mezőn volt… |
… vagyis ott, ahol a térkép jelöli az állomást. Innen a vonal az út mellett halad, majd Csanádapáca elején… |
||
|
… keresztezi az utat. |
Csanádapácán az állomásépületet lebontották, csupán a hídmérleg házikója maradt meg. |
||
|
Erre az épületre került fel az emléktábla, felette egy AEGV feliratú csapágyfedél. |
Útban Csabaszabadi felé néhány bekötőút még őrzi a vasút nyomait. |
||
|
Az épületben lakók csak az emléktábla felszerelésekor tudták meg, hogy egy régi állomásépületben laknak, bár úgy éreztük, számukra ez lényegtelen körülmény. |
Bal oldalt vezetett a pálya, a kitérő és rakodóvágány a hátunk mögötti területen volt. |
||
|
Elérkeztünk a "nagy keresztezéshez", Kaszaper állomás vágányai helyén állunk, balra az épület. |
A térkép készítésekor az Orosházára tartó vonalat már felszámolták. Látható, hogy négy vágány volt. A Békéscsaba-Tótkomlós viszonylatban járó vonatok nem tértek be az állomásra, hanem a kereszteződésben álltak meg. |
||
|
A menetrendek tanulsága szerint nem volt ritka, hogy egyidőben mind a négy irányból érkezett vonat, biztosítva ezzel az átszállási lehetőséget bármelyik célállomás felé. |
Az állomás mellett találtuk ezt a felségjellel ellátott területjelző határkövet |
||
|
Az áruraktárban ruhabolt működik. Utunkat az Orosháza felé vezető vonalon folytatjuk. |
A pusztaföldvári mellékág végén ez a szép környezetben álló, szocreál jellegű épület fogadott. A 6 km-es vonalat 28 perc alatt tették meg a vonatok 1954-ben. |
||
|
Mivel hajnalban innen indult az első járat, valószínűleg laktanya is volt az épületben. Mozdonyszínnek nem találtuk nyomát, a helyiek sem emlékeztek rá. |
Az állomás most balra van tőlünk, ezen az utcán vezetett ide a vasút. |
||
|
Orosházára beérve kis utcákon kanyargott a vasút. Tetszett ez a frissen vakolt utcai víztorony. |
A mezőkovácsházai és gyopárosfürdői vonalak a Piactéren találkoztak, végállomásuk a MÁV állomás mellett volt. A gyopárosfürdői járatok a fürdőszezonban sűrűbben közlekedtek. |
||
|
Az állomásépület egy régi képeslapon… |
… és napjainkban. Az épülettől balra ágazott el a két vonal. |
||
|
A település főutcája. Halványan, de látható a pálya, a kép baloldalán lévő fasorral párhuzamosan. |
Ebbe az utcába fordult be a vonal, innen már csak párszáz méter a fürdő. A régi sokszögletű állomásépületet elbontották, Rákóczitelepen sincs semmi nyoma az egykori vasútnak. |
||
|
Egy nagy ugrás után: Tótkomlós. A Templom téri állomásnak szintén nyoma veszett, a vonal hídját ma a gyalogosok használják. |
A térkép jelöl egy megszűnt nyomvonalat a MÁV állomáshoz… |
||
|
… ami jelenleg így néz ki. Feltehetőleg a békéssámsoni vonal megépülése előtt itt volt a vonal végpontja. A hátunk mögött pár méterre áll… |
… a tótkomlósi állomásépület. |
||
|
Házak épültek az egykori vasút helyén. A vonal itt keresztezi az utat, pár szál sín és macskakő előbukkan az aszfalt alól. |
Cserepesi tanyák mh. A nyomokból ítélve ez is egy mérlegház volt. |
||
|
Belső Újtelep mh. Az utolsó időkben garázsként működhetett. A hozzá tartozó tanyaépület ma már romokban hever. A régi térkép rengeteg tanyát jelöl, ezeknek ma már csak a töredékét lakják. |
Békéssámson. Ez a kép is a könyvből származik, mégpedig a 83. oldalról. Ne tévesszen meg senkit a könyvben olvasható Kaszaper képaláírás, sajnos nem ez az egy elírás van az egyébként nagyon jó, dokumentum értékű könyvben… |
||
|
És így néz ki ma, a szemközti irányból. Nagyjából a fűtőház helyén áll a víztorony, az állomásépület sincs már meg, a kissé jobbra lévő ház van a helyén. |
Látható, hogy az állomás beljebb tolódott az úttól… |
||
|
… a telkek kerítése jelzi a helyét. |
Újabb nagy ugrás után Mezőkovácsházán vagyunk. Nem tudni, ez volt-e az eredeti állomásépület, de hogy méter pontosan itt állt, az biztos. |
||
|
A helyszínrajz sokmindent elárul, jól követhető a vágányhálózat. A lefelé vezető vonal épült ki elsőként Cikóhalomra. Az államosítás után a MÁV AK. 1951-ben átadta a Békéscsabai GV igazgatóságnak, mely rövidesen ezen a vonalon is megindította a személyforgalmat. |
Eredetileg itt egy régi, az akkori szabványoknak megfelelő fűtőház épült. Az idők folyamán ezt lecserélték erre a nagy, ronda, jellegtelen épületre. A fordítókorong valahol előttünk volt, de az egész terület egybe lett betonozva. |
||
|
Egy törött üvegen át bekukucskáltunk. |
Mezőkovácsháza MÁV állomás. Az előtérben a kisvasút vasbeton magasrakodója. |
||
|
Felmászva rá, láthatóvá válik a régi sínek talplenyomata, illetve hogy bontáskor egyszerűen feltépték őket. Bár az AEGV itt véget ért, még egy kicsit bolyongtunk a környéken. |
Mezőhegyes felé tartunk a 388. számú menetrendi vonal nyomán. A település határában látható ez a hídmaradvány. |
||
|
A városban már eltévedni sem tudtunk, mellékutakon közeledünk Magyarország egykor talán legnagyobb kisvasúti pályaudvarához. |
Kezdésnek érdemes megnézni mi zajlott itt egykor. ( részlet a "Gazdasági Vasutak" című filmből - 12 Mb. ) |
||
|
A hatvanas években 4 irányba indultak innen a személyvonatok. A környék térképszelvényei egymás mellé rakva elfoglalnak egy kisebb szobát, és majd mindegyiken látható vasút. |
És ma ez van. A térkép felső részénél állva nézzük a területet. Egy idős úrral találkoztunk itt, aki elmondta, hogy egy országrészt tartott itt el a cukorrépatermesztés, és feldolgozás. |
||
|
Az évszázados múlttal rendelkező cukorgyár bontás alatt áll, végérvényesen megpecsételve a környék sorsát. Beszélgetve az egykori munkásokkal, egyre inkább erőt vett rajtunk egy tehetetlen, letargikus hangulat. |
A gyárba vezető vágány helye. Ajánlott megnézni a kisvasut.hu-n lévő képet, mely a -most már lebontott- szemben lévő, gyáron belüli épület tetejéről készült. |
||
|
Mezőhegyes GV. Az állomásépületet körülvették a vágányok, jobbra tőle állt a … |
… fűtőház. Ennek a háznak a jobb oldalához volt építve a mozdonyszín. Az archív filmben látható, hogyan nézett ki egykor. |
||
|
A MÁV állomás sem egy szívderítő látvány. Lecsúszott, ittas alakok lézengtek a peronon. |
Egyetlen árva Bz motorvonat a rengeteg vágány egyikén. A Battonyára közlekedő "szerelvény" az állomás mögötti buszmegállóból indul. |
||
|
Utunk utolsó állomása Battonya. Rozsdás sínek, félig kiégett állomásépület. A rakodón nagy mennyiségű cukorrépa rohad, már nem volt hová elszállítani. |
Két irányból fut be Mezőhegyesről a kis- valamint a nagyvasút. Utóbbit a megváltozott országhatár zsákvonallá kurtította, a kisvasút folytatódik Dombiratos felé. |
||
|
A térkép alján, a kisvasút töltéséről nézzük, ahogy a nagyvasút elenyészik a bokrok között. Aztán megpróbáljuk elmagyarázni a határőröknek, mit csinálunk katonai térképekkel, fotómasinákkal a kezünkben. |
Mi megúsztuk, viszont az egykori mozdonyszín nem. Ennyi maradt belőle… |
||
|
|
|
|
|
Két nap alatt ennyit tudtunk bejárni. Előnyt jelentett, hogy jórészt az utak közvetlen közelében vezetett a nyomvonal, de sok esetben nagyokat poroltunk vagy épp csúszkáltunk autónkkal a régi töltéseken zötykölődve. A jövőben szeretnénk bejárni a Battonya-Dombiratos, Mezőkovácsháza-Lökösháza vonalak helyét.
Mellékelve néhány menetrend:
|
1938. Békéscsaba-Tótkomlós |
1938. Békéscsaba-Vésztő |
||
|
1938. Mezőkovácsháza-Orosháza Orosháza Gyopárosfürdő |
1956. Orosháza-Rákóczitelep |
||
|
1968. Békéscsaba-Békéssámson |
1968. Pusztaföldvár-Mezőkovácsháza |
||
|
1968. Battonya-Dombiratos |
1968. Mezőhegyes-Mezőhegyesi elágazás |
||
|
1968. Mezőhegyes-Külsőmezőhegyespuszta |
1968. Mezőhegyes-Vilmosmajor |
||
|
1968. Mezőhegyes-Battonya |
1968. Lökösháza-Mezőkovácsháza |
||
|
|
|
|
|
És bár ez nem tartozik szorosan a vasúthoz, de végezetül szomorúan, minden rossz szándék nélkül annyit tennék hozzá, hogy Gyurival jórészt bejártuk az országot, de ez a leromlott, nyomorúságos vidék megdöbbentett. Számtalan elhagyott házat láttunk, függetlenül attól, hogy épp egy faluban, vagy a tanyák között jártunk. Hiányzott a falvakra jellemző "élet". Láttunk olyan boltot, ahol takarékosságból nem égett a villany, a félhomályban pár tucatnyi (szó szerint) féle, legalapvetőbb árucikket lehetett kapni. Az emberek szavaiból a lemondás, reményvesztettség szólt. Volt aki a kormányt -számomra lényegtelen melyiket- okolta, hogy hozzájárult a cukorgyárak ily módon történt eladásához, illetve annak következményeihez, de úgy érzem, hogy a többség már beletörődött, hogy ezt a környéket ott fent -ha nem is tollal, de- leírták.
2005.04.25.