Visszaúton már sötétben értünk Fekedre. A megálló lakatlan épülete magányosan áll a domboldalban, a falu alattunk lent, a völgy túloldalán húzódik. A forró nap után nagyon jó volt az esti hűvös, a kátrányozott talpfák jellegzetes szagát éreztük, halkan zümmögtek a távíródrótok, meg-megroppantak a sínek. Érdekes, hogy a forgalom megszüntetése után is világítottak a felvezető út lámpái. Mint egy gyöngysor, mondta valaki, és valóban. Olyan mint egy kapocs, ami azt sugallja, hogy a falu visszavárja vasútját. Az azóta eltelt idő bebizonyította, hogy ez már reménytelen, és talán szükség sincs rá. De akkor ott nem erre gondoltunk.

 

 

 

Hajtánnyal a 64-esen 1998-ban

 az első út - mpeg1 videó - 15 perc - 155 Mb

 az utolsó út - mpeg1 videó - 13 perc - 130 Mb

 

 Vissza