Részletek…

 

A hajtány a "pályamesteri könnyű vágánygépkocsi" keskeny nyomközű változata. A jármű a Kapuvári GV-n szolgált, ahol az eredetileg nyitott hajtányt tetővel látták el, valamint hátsó sor ülését is menetirányba fordították. A gazdasági vasút megszüntetését követően a járművet Sopronban állították ki.

Mi 2001-ben találtunk rá Celldömölkön, ahol már leromlott, hiányos állapotban várta sorsa jobbra fordulását. Számomra szerelem volt az első látásra ez a különleges kis dobozos szerkezet, rövid egyeztetés után "üzembetartói jogot" sikerült formálnunk rá, majd Solymárra szállítottuk. Felújítása során a fa alkatrészeit kivétel nélkül cserélni kellett, több helyen a korrodált lemezeit is cserélni kellett. Az eredeti, hátramenettel is rendelkező motorblokk elkallódott az évtizedek alatt, szerencsére a kipufogók elkerülték ezt a sorsot. A felújítás során belekerült Pannónia T5-ös motorblokk egy pusztaszabolcsi vasútbarát ajándéka, a szélvédő plexiket szintén ajándékba kaptuk. Korhű lámpákat és kapcsolókat veteránbörzén, illetve a használtcikk piacon szereztük be.

Felújítás után a hajtány Királyréten és Nagybörzsönyben futotta próbaútjait. A kora tavaszi hűvösben kellemes meleget, no meg fülsüketítő zajt árasztott az utastérben működő motor, a "vezetővel menet közben beszélgetni tilos" táblát felesleges lett volna kitenni. A negyvenes éveit taposó jármű a próbaúton, majd az azt követő vasutasnapon hiba nélkül szerepelt, a sínek mellett lakók helyenként megtapsolták a fura szerkezetet.

Szerettem volna többet is megtudni a hajtány múltjáról, 2002 januárjában Kapuváron igyekeztem felkutatni azt a pályamestert, aki valaha közlekedett vele. A sors azonban közbeszólt, az egykori "üzembetartója" az előző héten balesetben elhunyt. Az egykori vasút melletti települések idősebb lakói még emlékeztek a "sínautóra", később egy régi hajtányos képet is találtunk, de ez kisebb eltérések miatt valószínűleg nem erről a járműről készült.

 

 

 

 

 

 

 

 

 vissza